Ez igen! Gondoltam magamban, már a plakát olvasása láttán is, hiszen nem túl általános a mai világban, hogy egy csapat óvónéni felcsap színésznek egy jó ügy érdekében.
Márpedig ez tegnap, Maglódon így esett. A Napsugaras óvónénik egy szempillantás alatt felcserélték hófehér köpenyüket színházi jelmezre, hogy aztán a színfalak mögül előlépve, megmosolyogtató szobalányként, cserfes Ibolyaként vagy igazi dívaként tündököljenek Molnár Ferenc: Ibolya című darabjában.
Az ügy, amelyért nem csak lelkesedésüket és legjobb tudásukat adták a Napsugár óvoda támogatásáról szólt...
Minden csodálatom az övék... mert nem csak rendeztek, felléptek, szervezkedtek, plakátot álmodtak, de telt házassá is varázsolták a maglódi Művelődési Ház színháztermét.
Igaz, nem voltak egészen egyedül, hiszen, munkájukat és elképzeléseiket a GyömrőSzínház tagjai is segítették. Mégis...
A darab, amibe szívüket, lelküket tették, méltán lett sikeres. A közönség tetszése jeléül nem csak ütemesen tapsolt, de bekiabálásaival is éreztette háláját.
Jó érzés volt látni és érezni, hogy fáradozásaikat siker koronázta... mert bár, az előadás késő délután, egy félhomályos teremben ért véget a színpadot mégis beragyogta a Napsugár!
Nézzék csak! De.... inkább beszéljenek a képek:
Ui: S, hogy ki volt Szeniczey őnagysága? Nos... ez attól tartok, már soha nem derül ki .-)
Hozzászólások