Ifjúkorom sokat látott helyszínén készültek a képek. Sokat jártam erre, sok szép emlék fűződik ide... Óbuda. Óbuda Budapest legrégebbi városrésze. Idáig, sokat nem tudtam róla, de most, hogy kikeresgéltem... még érdekesebbnek gondolom, az elmúlt évtizedek ottani életét.

Íme:http://obuda.blogter.hu/97282/obuda_tortenelme

Óbuda, ízlelgetem a szót... miközben eszembe jut, hogy ez a kerület mennyi örömet és érdekességet adott nekem, nem csak lány, de ifiasszony koromban is.

Valóban, mert életem egyik legmeghatározóbb városrésze lett. Több okból is. Egyrészt, mert Pasarétről Óbudára jártam éveken át... legénynézőbe:-))) Férjem ugyanis óbudai gyerekként látta meg a napvilágot. Jocó családja apai-dédszülői ágon... gazdag, óbudai, fuvaros svábok... megszámlálhatatlanul sok lóval és kocsival hordták a portékáikat az óbudai piacra. Anyai ágon szinte mindenki a téglagyárban dolgozott... amikor megismertem, aprócska a téglagyártól kapott, kis előkertes házban laktak... szóval ide jártam "udvarolni"... a Szépvölgyi útról kanyarodó Folyondár utcába...

 A téglagyári házak helyén ma a Folyondár u 2-ben:

A környékről az ifjabbak akkoriban már az MMG-ben (Mechanikai Mérőműszerek Gyára) dolgoztak. Kisfiam is ide járt, a gyár óvodájába.

Emlékszem, óbudát mindíg átlengte egyfajta békebeli, nyugodt hangulat. Nem csak azért, mert munkásvárosrész volt, hanem azért is, mert hangulatos házaival, gyárkéményekkel, és békebeli gyárakkal, különleges atmoszférát teremtettek...

No, és persze volt mozi, piac és kultúrház... csodás templomok és kápolnák... kiskocsmák és kerthelyiségek. És ma már igazán híres legendák, mint Józsi bácsi cukrászdája, vagy a fonógyár és a Goli (Goldberger), selyemkikészítő, a harisnyagyár a gázgyár a hajógyár az óbudai mozi, telefon bár a Kolosy Téren... stb... stb...

- ezek egy része még ma is megtalálható -

Aztán eljött az idő, hogy ítélkezzenek.

- Bontunk! Építünk másikat! - szólt az új hullámos mondat... és sajnos bontottak, olyat is, ami igazi, régi értékeket képviselt. Hagyományokat tüntettek el pillanatok alatt. Hiszen a telkek értékesek... A földdel egyenlővé tették a gyönyörűséges és hangulatos utcákat, hogy helyükre a mai modern kornak megfelelő többlakásos társasházak épüljenek! Eltűnt a Folyiból a sok téglagyári lakás...

Eltűnt és hírmondója sincs annak a hangulatnak, amikor még a szomszédok ismerték és köszöntötték egymást...

Mégis... van, ami megmaradt, s ha részeiben is, - az odafigyelő szemnek - de visszaidézi a múltat. Akadnak még varázslatos utca részek, amik mellet, ha nem sietünk el, hanem figyelmesen megszemléljük elönthet bennünket egyfajta óbudai hangulat...

No nem a mostani rohanó... hanem az-az érdekes szívet melengető békebeli... mint pl... a volt Csemege, aminek egészen hű emléket állítottak 1996-ban...

Szóval, ha sietünk, találhatunk még néhány érdekességet!